Légy rossz, mert a jókkal mindig kiszúrnak!"
utánam néztek, rajtam nevettek.
aztán percekig rólam fecsegtek.
téma a ruhám, téma a sminkem.
mindig ez megy ha megláttok engem.
de én is nevetek rajtatok,
mert egyikőtöknek sincs stílusotok.
sajnállak titeket lányok,
ha rátok nézek, hányok.
akármit mondotok, én nem változok.
örökké egyéniség maradok.
A szerelem tényleg a legcsodálatosabb dolog a világon és ha az ember őszintén és igazán szeret, akkor csakis egyetlenegyszer lehet szerelmes az életben. Ha csalódik, vagy bármilyen ok miatt elválank egymástól, és újból társra találnak, az nem lesz ugyanaz. A szív mindig és örökké azt az egyet fogja szeretni, még akkor is, ha nem lehetnek együtt.
Kezdem megérteni mi a szerelem, ha létezik. Tőled távol a másik felem hiányát érzem. Nem vagyok teljes, mint a két kötetes regény, melynek első fele elveszett.
Ez lehet a szerelem.
A teljességérzet hiánya.
"Mindenki azzal nyaggat, hogy tegyem túl rajta magam és lépjek tovább. Ők szemlátomást nem tudják, hogy milyen komolyan próbáltam már megtenni mindezt. "
A bizalom olyan luxus, amiért mindig túl drágán kell fizetni.
Aki nevet, azzal együtt nevet a világ. Aki sír, az egyedül sír.
Semmi mást nem nem szeretnék, csak azt, amit elvett tőlünk az élet.
...mert vannak dolgok, amik nem változnak, például az, hogy milyen vadul és kétségbeesetten szeretem...:/
Úgy elmondanám........
úgy kikiabálnám az egész világnak........
úgy a füledbe súgnám........
úgy bebizonyítanám.........
hogy mennyire utállak
Ha csak barátok vagyunk, miért tudom milyen ízű a csókod?
Megpróbálni elfelejteni valakit, akit szeretsz,olyan mintha megpróbálnál emlékezni valakire,akit soha sem ismertél..
A legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem az, hogy megengedtem neked, hogy az életem része legyél, pedig egy kicsit sem érdemelted meg!
"Úgysem adhatsz soha többet annál, mit adni vagy képes, s ha ez nem volt elég, akkor tovább kell lépned, hogy élhess!"
Sosem tudtam ellenállni neked és még mindig nem tanultam meg, hogy kell..
Mi nők csak egyvalamire vágyunk..de arra nagyon..
és milenne az az egy?
hogy valaki egyszer őszintén azt mondja..
Szeretlek..
Én nem tudok egy olyan világban élni, amelyikben te nem létezel!
"Megesik néha, hogy a nő eltitkolja a férfi előtt
mindazt a szerelmet amelyet iránta érez;
a férfi pedig ugyanakkor, színleli neki mindazt a szerelmet,
amelyet nem érez iránta."
Tegnap éjjel az ágyamon ültem, és azon gondolkoztam sírva, vajon hogy lehet az, hogy folyton csak beszélsz és beszélsz, de amikor az érzelmekről lenne szó annyira szótlanná válsz...
az ember mindig arra vágyik a legjobban, ami távolodik tőle...
Ő a jó fiú, aki a rosszat játssza, vagy ő a rossz fiú, aki a jót játssza? Gondolkodtál már ezen?
Hozzád fordulok, kedves kis naplóm, látom, nem érted miért vagyok padlón.. :((
Vele jó, vele megy a hajó, ő egy igazi srác, olyan belevaló, akivel hajnalig, akivel reggel újra, akivel bármikor lépnék ismeretlen útra...
Van, hogy kócos a hajam, elmosódik a sminkem, kint van a seggem, pizsiben nyitom ki az ajtót, elfelejtek este fogat mosni, rólad álmodok, elképzelem a csókod, azzal a pulcsival alszok ami rajtam volt, amikor utoljára megöleltél, sírva alszok el, hazudok mindenkinek, hogy nem érdekelsz, azt mondom, hogy azért imádkoztam, hogy ne szeress belém, de igazából azért, hogy örökké szeress. Megeshet, hogy rejtett számon hívlak fel, csak hogy halljam a hangod vagy , hogy megnyitom az ablakot, hogy ma aztán rád írok, aztán csak leragadok a képednél... Elfelejtünk dolgokat. Érzünk valamit. Majd eltűnik minden szó, mintha mi sem történt volna. Pedig én mindent próbáltam megtenni érted. Engem igazából talán csak az bánt, hogy most nem velem vagy együtt... Mindenesetre egy percig ne hidd, hogy azért vagyok most veled ilyen flegma, mert összetörted a szívem vagy mert már utállak... nem... épp azért mert ez még mindig nem így van!
Mért nem tudom elfogadni,hogy örökre vége,miért várom most is, hogy visszajöjjön végre?Mért álmodom mindig, hogy velem van újra?Miért kell naponta gondolnom a múltra?Miért fáj, ha látom, vagy miért fáj, ha nem,Miért van,hogy feledni nem tudom ma sem?Miért fáj, ha szavak nélkül, némán eltapos,hisz ez köztünk szinte már mindennapos.Miért érzem azt, hogy mégis jó lehet?Miért kell szeretnem, ha ő nem szeret?!
~Sokszor egy puszi többet ér egy drága ajándéknál..~
Azokon a napokon amikor csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon... azokon a napokon amikor még rám is mosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen... azokon a napokon amikor beszélhettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a kádban, vagy nevettem a testvérem faviccein... ezerszer is meghallgattam a dalt, amit te mutattál... azokon a napokon amikor még meg is érinthettelek táncoltam az utcán, vagy bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt... elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem míg a könnyem ki csordult. Azokon a napokon... Csak Miattad... Tényleg Én voltam...
Zene nélkül nincs élet, engem is az éltet,
Nem számít, hogy mosolyra vagy sírásra késztet...
Halk zene szól, szakad az eső, rájöttem szeretlek, de már túl késő. Hullanak a könnyeim, mint az esőcseppek, ülök az út szélén, de észre sem vesznek. Sok idő eltelik, mire megáll valaki mellettem, kiszáll az autóból az akit szerettem. Rámnéz, és a szemében egy könnycsepp ragyog, magához szorít, megcsókol, s érzem újra boldog vagyok..
Az álmok, olyanok mint a buborékok...gyönyőrűek és színesek ,de ahogy felébredünk rögtön szétoszlanak...
Nem szabad feladni az álmainkat és nem szabad összeomlani ha valaki csalódást okoz. Mert az élet olykor szép is tud lenni, viszont nem tagadom, hogy néha én is eldobnám a fenébe. Viszont bolondság nem élni az életünket, ha már megkaptuk. Szóval éld ki minden percét és szeress, nevess, sírj ha úgyvan és sose add fel! ;)
Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom, szeretni.
Annyira hittem benne, hogy ezentúl boldog leszek. Gyönyörű álom volt, csak hát elakadt. Megállt minden. Ezernyi érzés kavarog bennem. Félek. Szeretnék megszűnni. Reménykedem. De már valahol kezdem megszokni hogy a meséim sosem érnek véget happy end-el ..
Megcsókoltam, ott, az utca közepén, amikor az egész világ ott volt körülöttünk. Mindenkinek van olyan pillanata, ami örökké tart, s ha választhatnék, az enyém bizony ez lenne.. ♥ ♥
Néha úgy tűnik, csak egy perc az élet, s ha rád gondolok, egy újabb percig élek.
Lehet, hogy az idő végtelen, de nélküled üres és értéktelen.
Csodás az a nap amikor veled vagyok, felejthetetlen pillanat amint hozzád bújok!
Szeretem ha csókkal simogatod a szám, imádlak téged s csak ez számít igazán!
...Érintésed oly gyengéd és finom, hiányát sokáig nagyon nem bírom!
Kell hogy ott legyek s fogjam a két kezed, nem kívánok egyebet csak hogy ott maradjak veled!
Sokszor csak csendben ülök s figyellek téged, szeretlek téged és kizárólag érted élek!
Tiéd vagyok,a lelkem,a szívem,mindenem,kellesz nekem mert így teljes az életem! ♥